Az állatok és az ember is igényli a sót. Fontos alkotórésze az emberi szervezetnek. Megtalálható a testnedvekben, a vérben, az izzadságban és a vizeletben. Fontos szerepe van az izotónia, azaz a megfelelő ozmózisnyomás fenntartásában. A nátrium-klorid szükséges a gyomorsav képződéséhez is. A szervezetbe a táplálékkal jut be. Főként növényi táplálék esetén nagyon fontos, hogy a szervezetbe megfelelő mennyiségű konyhasó jusson be, mert a növények csak nagyon kevés nátriumsót tartalmaznak.

Ezért nyalatnak a növényevő állatokkal kősót. Az ember naponta körülbelül 12 g nátrium-kloridot ürít ki.

A sejtek közötti folyadék kb. 0,9 g/100 cm3 (más forrás szerint 0,9 %) nátrium-kloridot (0,298 osmol) tartalmaz, ezt nevezik fiziológiás sóoldatnak. Ennek ozmózisnyomása megegyezik a vérével, ezért nagy vérveszteség esetén a gyűjtőérbe fecskendezik a vér pótlására, ha nincs lehetőség vérátömlesztésre.

A konyhasó az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk. A hús és hal tartósítására is használják, mert a szövetekből vizet von el, és ezáltal meggátolja a káros baktériumok szaporodását.

A fűszerezett étel ízét kiemeli, javítja a sózás, de ha túlsózzuk az ételt,elnyomja a fűszerek ízét.

A minőségi konyhasó adalékanyagokat is tartalmaz, magnézium-karbonátot az összetapadás gátlására, jódot a golyva és egyéb jódhiányos panaszok megelőzésére. Erre a tengerektől távol eső területeken, így Közép-Európában, különösen Magyarországon nagy szükség van, mivel a talajok, így a táplálék is jódban rendkívül szegény.

A só életszükséglet. A sóhiány szédülést, izomgyengeséget, görcsöket okozhat, de kritikusabb helyzetben apátiához, halálhoz vezethet.

Fiziológiás oldata 0,9 %-os fiziológiás vagy izotóniás sóoldatként használják /infúzió/.

A só a történelem folyamán mindig fontos alapanyag volt. A korábbi évszázadokban, amikor még a hűtőt nem ismerték, sóval tartósítottak. A só fizetőeszköz volt az ókorban és még a középkorban is. Megbecsültségét jelzi, hogy számos népnél szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni. Hasonló fontosságú termék a chia mag is, ami rengeteg kedvező élettani hatással rendelkezik. 

Szervezetünknek napi 5-10 g sóra van szüksége, de ez is egyénenként változó lehet.

Konyhasót a kibányászott kősó tisztításával, valamint a tengervíz bepárlásával nyerik. Kősóbányászatra csak olyan rétegek alkalmasak, amelyek legalább 97-98 % nátrium-kloridot tartalmaznak. Az ennél alacsonyabb sótartalmú rétegekből a kősót kioldással nyerik. A kioldást a föld alatt végzik, úgy, hogy először vizet szivattyúznak a bányába, majd ha az oldat telített lett, kiszivattyúzzák és bepárolják.

A tengeri sót a tengervíz bepárlásával kapják, mely nem csak nátrium-kloridot tartalmaz, hanem más ásványi anyagokat is. Meleg éghajlatú területeken a tenger vizét lapos medencékbe engedik, és a Nap melege segítségével párolják be.